Istenek könnye – tengerek kincse

Mint a legértékesebb drágakövekről, így az igazgyöngyről is számos mítosz és hiedelem keletkezett az évezredek során. A hindu kultúrában például Krisna történeteiben fordul elő, amikor is Krisna az óceán mélyéről hozta fel az első igazgyöngyöt, amelyet lányának ajándékozott az esküvője alkalmából. A gyöngyök feladata volt a boldog házasság és hűség biztosítása, a szerelmi szálak megerősítése. A görögök és rómaiak is azt tartották, hogy az igazgyöngyök segítik a párok összetartozását, a házastársi harmóniát. Úgy hitték, hogy Vénusz, a szépség és szerelem istennője is egy kagylóból született, akárcsak egy igazgyöngy.

Más legendák szerint a gyöngyök az istenek, vagy éppen Ádám és Éva könnyei.

A gyöngyök ma is a szeretetet és tisztaságot jelképezik, gyakran viselik elsőbálozók és menyasszonyok, de hagyományosan az első házassági évforduló hivatalos ajándéka is.

 

 

Hogyan is keletkezik valójában?

Az igazgyöngy az egyetlen olyan drágakő, amely a víz alatt, egy élő állat, méghozzá többnyire kagyló vagy osztriga közreműködésével jön létre, de ritkán előfordulhat tengeri csigákban is. A kagyló köpenyének nyálkahártyája, egyfajta természetes védekezésképpen, meszes anyagot, nagyrészt aragonitot választ ki, amellyel betokozza a héjba került parazitákat, idegen anyagokat. Ezekből az aragonit rétegekből, vagyis gyöngyház rétegekből alakul ki évek, évtizedek alatt fokozatosan a gyöngy, méghozzá természetes módon csak kb. minden 10.000. kagylóban.

A gyöngy szabályos gömb alakú lesz, ha a belé került idegen anyag nem ér a kagylóhéjhoz, és szabálytalan alak jön létre, ha hozzáér, pl. csepp, körte, hordó alakú, vagy teljesen szabálytalan úgynevezett barokk gyöngyök.

 

Színárnyalatok

A gyöngyök színe természetes előfordulásukban is sokféle árnyalatban pompázhat, a fehértől a barnáig, feketéig, de lehet rózsaszín vagy sárgás árnyalatú is attól függően, hogy a gyöngyház felső rétegeiben mennyi a szerves anyag. Ezt pedig nagyban befolyásolja a kagyló fajtája és a víz minősége. A legdrágább gyöngynek számít például a Tahiti partjainál fellelhető fekete igazgyöngy, de nagyon különlegesek az új-zélandi, sötétkék színű úgynevezett abalone gyöngyök is.

 

Lelőhelyek

A természetes igazgyöngyöt évezredek óta halásszák, a három legnagyobb ókori lelőhely a Perzsa-öböl, a Manaar-öböl (Srí Lanka és India között) és a Vörös-tenger. A Perzsa-öbölből kerültek elő a legértékesebb fehér és krémszínű gyöngyök, azonban a kőolajtermelés következtében az öböl vize elszennyeződött, és a gyöngyöt termelő kagylók legnagyobb része kipusztult. A ceyloni gyöngyhalászatról már Marco Polo is beszámolt, innen leginkább a mai Mumbaiba szállították a gyöngyöket. Az öbölben akkor ért véget a gyöngyhalászat fénykora, amikor is azt egészségre ártalmas tevékenységgé nyilvánították, és betiltották. A Vörös-tenger partvidékén a legnagyobb veszélyt a cápatámadások jelentették, és jelentik még napjainkban is. Édesvízi gyöngyök Skócia, Írország, Franciaország, Ausztria, Németország folyóiban és a Mississippiben fordulnak elő. Polinézia és Ausztrália partjainál, Japánban és Kínában főként tenyésztett gyöngyökkel találkozhatunk.

 

Tenyésztett gyöngyök

A tenyésztett gyöngyöket sokáig nem tartották olyan értékesnek, mint a természetes igazgyöngyöket, valójában külsőre szinte lehetetlen megkülönböztetni őket, hogy egy gyöngy tenyésztett vagy sem, biztosan csak röntgennel lehet megállapítani. Ma a kereskedelemben kapható gyöngyök 95%-a tenyésztett gyöngy.

Gyöngytenyésztéssel már az ókorban is próbálkoztak, ám iparszerű előállításának módszerére először Mikimoto Kokichi jött rá 1893-ban, miszerint a kagylóba az idegen anyag mellé egy darabka kagyló kötőszövetet is kell helyezni. 1920-ra már 350 japán gyöngyfarmon termelték a szebbnél szebb darabokat, a Mikimoto Pearl Company ma is a szakma vezető vállalatai közé tartozik.

 

 

Néhány igazán különleges darab

Marie Antoinette gyöngyei

Az egykori francia királynő utolsó, börtönben töltött éveinek utolsó vagyontárgya volt egy zacskónyi igazgyöngy és drágakő. Ez a zacskó gyöngy lett volna az anyagi biztosíték arra az esetre, ha száműzetésbe kell vonulnia, ezért azokat Lady Elizabeth Sutherland grófnőre bízta. A királynő halála után, örökösök híján, a gyöngyök a Sutherland családnál maradtak, ők pedig később egy nyakláncba foglaltatták azokat.

 

 

Boleyn Anna gyöngyei

VIII. Henrik második felesége igazi divatikon volt, nemcsak másként öltözött, mint a korabeli angol nők, az ékszerei is különlegesek voltak. Kedvenc darabja volt az arany B-betű, amelyről három hatalmas könnycsepp alakú gyöngyszem lógott. A nyakék Boleyn Anna kivégzése után annak lányához, I. Erzsébethez került, de aztán eltűnt a történelem sodrában.

 

 

La Peregrina

A körte alakú hatalmas gyöngyszemet Panama partjainál találta egy rabszolga. A gyöngyszem ezután II. Fülöp spanyol királyhoz került, majd a király menyasszonyához, I. Mária angol királynőhöz. Mária halála után kb. 250 évre visszakerült a spanyol királyi családhoz, majd a királyi ház bukása után III. Napóleonhoz, aki később eladta. Több tulajdonváltás után Richard Burton lepte meg vele Valentin napra kedvesét, Elizabeth Taylort, aki gyémántos-rubintos nyakékbe foglaltatta.

 

 

 

A Hope gyöngy

A Hope gyémántról lehet, hogy hallottunk már, de Hope gyöngy is létezik. Mindkettő ugyanarról a műgyűjtőről kapta a nevét, aki mindkét követ Indiában vásárolta meg gyűjteményébe. A Hope gyöngy szabálytalan, úgynevezett barokk gyöngyszem, 450 karátos, hatalmas, természetes sósvízi gyöngy, a mérete mellett a színe is egyedi – az alja sötétbarna, a teteje hófehér, a két szín között finom átmenet látható.

 

 

 

„Allah gyöngye”

1934-ben a Fülöp-szigetekhez tartozó Palawan-szigeten találták ezt a különleges darabot, 23 cm hosszú, 13 cm széles, tömege 6,35 kg, a jelenlegi értéke kb. 35 millió Euro.

 

2018.03.22.

Vissza